A Szöuli Liszt Intézet sokszínű programcsomaggal várta a magyar kultúra iránt érdeklődőket a dél-koreai fővárosban. Magyarországot népszerűsítő előadást szerveztek diákoknak, és idén 11. alkalommal rendezték meg az ázsiai Liszt intézetekkel együttműködésben a nagysikerű szónokversenyt. Megnyitották a Néprajzi Múzeum Magyar Betlehem – Téli hagyományok a múltból című tárlatát is, amely a betlehemezés, a betlehemi játék népi szokását mutatja be az érdeklődőknek. Az intézet szervezésében mutatkozhatott be a koreai közönség előtt A játszma című film az Európai Film Fesztiválon, Simon-Mazula Tibor és Orlando Marosini pedig Dél-Korea egyik legnagyobb nemzetközi vásárán, a Daejeon K-Art Fair-en. József Attila „Mama” és „Nyár” c. művei, illetve Petőfi Sándor „János vitéz” c. elbeszélő költeményének néhány versszaka pedig jövő év decemberéig magyar nyelven és koreai fordításban láthatók Szöul legforgalmasabb metró csomópontjaiban, naponta több százezer emberhez juttatva el a magyar kultúra gyöngyszemeit.

Az október különösen gazdag és sokszínű hónap volt a magyar kultúrdiplomácia brüsszeli jelenlétében: a Liszt Intézet és partnerei olyan programokat valósítottak meg, amelyek egyszerre reflektáltak Európa közös kulturális gyökereire, kortárs művészeti kérdéseire és a zene közösségformáló erejére. A hónap a klasszikus görög kultúra értelmezése körüli élénk szakmai párbeszéddel indult, majd a Genti Filmfesztiválon bemutatott magyar vonatkozású film mély emberi drámája került fókuszba. A brüsszeli jazz-színtér egy különleges magyar-belga együttműködéssel jelent meg, végül pedig Balázs János lenyűgöző hangversenye tette igazán emlékezetessé a hónapot.

A Tallinni Liszt Intézet novemberben rendkívül gazdag programkínálattal várta a magyar kultúrát felfedezni vágyó közönséget az észt fővárosban. A hónap kiemelt eseménye a Magyar menyegző című film világpremierje volt a Fekete Éjszakák Filmfesztiválon, amely nagy szakmai figyelem kíséretében, telt házzal mutatkozott be. Előadással kísért könyvbemutatót tartott Pusztay János professzor, aki hosszú évek óta hidat épít a magyar és észt finnugor kutatások között. A Tallinni Nemzetközi Orgonafesztiválon Tóth-Vajna Zsombor orgonaművész lépett színpadra, bemutatva a magyar orgonaművészet nemzetközi rangját. Lendületes és közösségépítő hangulatot hozott a Stand-up Budapest előadása, amely a tallinni magyar diaszpórát szólította meg. A „Kastélyzene” sorozat keretében pedig Győri Noémi fuvolaművész és Maksim Štšura zongoraművész adott koncertet a Kadriorg Kastély barokk termeiben, tovább gazdagítva a hónap művészeti kínálatát.

Ünnepélyesen megnyitották a Tesla Budapesten című kiállítást Belgrádban a Magyar-Szerb Kulturális Évad keretében, amely Nikola Tesla 1881-ben Budapesten töltött évét idézi fel – azt az időszakot, amikor a magyar főváros inspiráló közege megalapozta a későbbi világraszóló találmányokat. A kiállítás kezdeményezője a Belgrádi Collegium Hungaricum volt.

Az idei késő őszi időszak különösen gazdagnak bizonyult a magyar kulturális jelenlét szempontjából Berlinben és környékén: a Collegium Hungaricum Berlin (CHB) és partnerei olyan sokrétegű programsorozatot valósítottak meg, amely egyszerre erősítette a magyar művészet külföldi láthatóságát és új, izgalmas formákban hozta közel a helyi és nemzetközi közönséghez a magyar kulturális örökséget.

November első hete a magyar kultúra jegyében telt Szlovákiában, ahol a Pozsonyi Liszt Intézet több rangos esemény megvalósításában is aktívan közreműködött. A zenei, filmes és képzőművészeti programok a magyar kultúra sokszínűségét mutatták be, miközben a közép-európai együttműködést és a történelmi emlékezet fontosságát is hangsúlyozták.

Az orosz közönség 2025. október 16. és november 6. között több magyar filmmel, rajzfilmmel és rövid animációs filmmel ismerkedhetett meg Moszkvában és Szentpéterváron. A „Magyar Filmnapok” elnevezésű programsorozat keretében a Moszkvai Liszt Intézet bemutatta Bódy Gábor „Psyché” és Enyedi Ildikó „Az én XX. századom” című filmjét. Emellett a moszkvai Nagy Animációs Fesztiválon az érdeklődök megtekinthették a „Kék Pelikán” című rajzfilmet és a MOME legújabb animációs rövidfilm válogatását. A magyar filmnapok eseménysorozat zárórendezvénye az „A Viszkis” című film bemutatása volt, amelyen a közönség találkozhatott Ambrus Attilával, a film valódi főhősével is. A záró esemény az OTP Nyrt. oroszországi leánybankjának támogatásával valósult meg.

2025. október 26-án a Várkert Bazár adott otthont a Magyar–szerb kulturális évad nagyszabású nyitórendezvényének, amely egész napos programsorozattal és esti gálával ünnepelte Magyarország és Szerbia közös kulturális örökségét, barátságát és jövőbe mutató együttműködését. A fesztivál célja volt, hogy a két nemzet közötti kapcsolatot ne csupán politikai és gazdasági, hanem emberi és kulturális síkon is megerősítse, bemutatva, hogy a magyar és a szerb nép évszázadok óta közös dallamokon, ízeken és értékeken osztozik.

A Vajdasági Magyar Táncháztalálkozó és Sokadalom Topolyán szeptember 28-án nemcsak a Kárpát-medence néptánchagyományainak találkozóhelye volt, hanem a magyar-szerb kulturális évad vajdasági nyitórendezvénye is. A program egész napos táncbemutatókkal, népzenei koncertekkel, kézműves vásárral és közösségi táncokkal erősítette a magyar kulturális identitást és összefogást.

A szentendrei Szerb Egyházi Múzeumban, 2025. szeptember 22-én, Magyarország Kulturális és Innovációs Minisztériuma szervezésében ünnepélyesen megnyílt a magyar-szerb kulturális évad.